2013. augusztus 28., szerda

Látjátuk feleim szümtükhel

visszatérek én, mint Bobby Ewing a zuhany alól!

Igyekszem mindenről beszámolni kis bekezdés-sorozatok formájában.

Egészség:
Kezdem a lényeggel: jó hírek vannak, ugyanis az elmúlt két vérvétel kimutatta, hogy javultak az eredményeim! Főleg azok a mutatók, amelyek a máj hosszabb távú állapotromlására utalnak. Úgy tűnik, hogy a májusi fellángolásból végre kezdünk kilábalni. (Végülis, mindjárt szeptember...) A doki nagy örömömre elkezdte csökkenteni a szteroid adagot, most már majdnem csak feleannyit szedek. Kedden viszem neki vissza a legújabb vérvételes papírt, aztán megmondja, hogy mi a következő lépés. De ez jó jele annak, hogy nem megyek én még olyan gyorsan várólistázni! :)
A csökkentés amúgy nem is ártott, ugyanis képzeljétek el, eltört egy bordám. Ágyon, szimpla nyújtózás közben. Valami kattant egyet, akkor hasító fájdalmat éreztem, aztán mikor mondtam később a házidokinak, hogy valami megint becsípődhetett, mert két hete az ágyban alig bírok megfordulni, mondta, hogy lehet nem ártana egy röntgen, mert a szteroid csontrikulást okoz, és ilyenkor törhet a borda. Hádde mondom, nem vasajtónak szaladtam ám! És a röntgen kimutatta a roppanásra két hétre, hogy "Bordatörés utáni, jól álló állapot." Beszarás, mi? A belgyógyásznak mikor mondtam, nulla meglepődéssel nyugtázta, hogy "Igen, gyakran (sic!) előfordul az ilyen." Ehh.

Festőtábor:
Pénteken röntgeneztek, hétfőn mentem a táborba. Kedden észreveszem, hogy nem fáj semmim. Annyira durva, olyan jól éreztem magam a táborban, hogy az adrenalintól egyszerűen minden fájdalom elmúlt. Óóriási!
Mivel két éve nem festettem, ez az egész egy kedves régi hobbi lett a fejemben (na nem mintha azelőtt hivatásból űztem volna - sajnos). Úgyhogy úgy mentem a táborba, hogy ha egyetlenegy sikerélményem is lesz, már megérte. No meg persze már csak azért is, mert tiszta szanatórium az egész: 40 éves tábori faházak majdnem a hegytetőn, a vécé, zuhanyzó másik épületben (egy reggel három házzal feljebb egy őz nézett velem szembe az udvaron), étkezni lecsattogunk a hegyről majdnem a folyóig, az iskolai menzára, a műterem fenn egy másik dombon, net sehol. A faluban wiki 2011-es adatai szerint 1172-en laknak, de nekem folyton úgy tűnt, hogy mindenhol a mi tábori csapatunkat látom, és rajtunk kívül van még a faluban vagy két másik statiszta (azok is csak modellnek, hehe). Mintha megállt volna az idő.
A hét témája az "erővonalak" volt. Az alap gondolatát ennek elmagyarázták nekünk első este, majd minden további estén előadásokat hallottunk és képeket nézegettünk a téma elemzése céljából. A héten keresztül így gyakorlatilag mindenki küzdött a fogalom megértésével és annak képi ábrázolásával. A két tanár bíztatott minket az absztrahálásra, a látvány geometriai formákra való redukálására (mint a kubizmusnál), ami segíti a kép jobb szerkesztését és megkomponálását, és azoknak a bizonyos erővonalaknak a megtalálását, kifejezését. Lényeg a lényeg, saját szavaimmal megfogalmazva, hogy az erővonal nem pusztán egy vonal, hanem lehet vonal, forma, egy ritmus, egy tónus, színharmónia, amely konzisztensen végighalad a képen, és megadja annak dinamikáját és erejét. Na, én ezen a problémán egy teljes héten keresztül vekengtem úgy, mint ahogy most ti, hogy jó-jó, de mégis mi a pék ez az erővonal...? És még jól is éreztem magam eközben. :) Agyam kitörlődött, és csak ez a festészeti probléma foglalkoztatott egész héten, azon kívül, hogy ettünk és aludtunk. Végül az alábbi képeimet állítottuk ki a szombati közös kiállításon (ahol főleg családtagok és a már fent említett két statiszta jelent meg):









Az a híd nagyon foglalkoztatott, amint látszik, és elégedett voltam magammal, amiért volt türelmem ceruza- és színvázlatokat készítenem a festményekhez, mert korábban ezt nem készítettem elég kitartóan (volna is bőven hova fejlődnöm rajzilag (is)). Tulajdonképpen több képet is szeretek ezek közül, de az utolsó zöld ház a kedvencem. Úgy érzem, jót tett a két év kihagyás, mert sokkal felszabadultabban tudtam új utakra lépni, és hogy most sikerült a korábbiakhoz képest továbblépnem.

Pszt: mellesleg ha most vesztek, és két év múlva elpatkolok, rettenetesen fel fog menni az értékük. :D